Térkép



NEA pályázatok 2016


KÖFOP – 1.2.1-VEKOP-16 azonosító számú „Csatlakozási konstrukció az önkormányzati ASP rendszer országos kiterjesztéséhez”


"TOP-3.2.1-15-BK1-2016-0002 azonosítószámú Kunadacs-Ladánybene Általános Iskola energetikai felújítása"


Hasznos hírek

KUNADACS KÖZSÉG TÖRTÉNETE


Kunadacs története!  

 

Kunadacs község Bács Kiskun megye északi részén helyezkedik el. Korábban a kunszentmiklósi, majd a dunavecsei, 1970 óta pedig a kecskeméti járásban. Kunadacs története századokon keresztül, de talán egy évezreden keresztül együtt fut Kunpeszér történetével. Pusztai szétszórt település volt mind kettő, majd 100 évig közös néven is szerepelt a közigazgatásban Peszéradacs néven. 1949-ben április 1-én, a belügyminiszteri rendelettel kettéválasztott Peszéradacsból két önálló község - Kunpeszér és Kunadacs - alakult. Ezután került a mai helyére a hivatal a kisadacsi majorban. Jelentős változások a község életében 1961-ben következett be, amikor megkezdődött a villamosítás. Ettől kezdve gomba módra kezdtek szaporodni a házak.

Közösségünk szomszédjai: Kunszentmiklós, Kunpeszér, Tatárszentgyörgy, Kunbaracs, Kerekegyháza és Szabadszállás. Valamennyitől a távolság 15-20 km. között van.

A település történelme az évszámok tükrében.

1302.

Az első kéziratos feljegyzés a településről 1302-ben Peszéren, két templom romjait említi az oklevél. Adacs és Peszér települések hosszú ideig  közös községet alakítottak, így Peszére vonatkozó adatok Adacsra is vonatkoznak. Mivel az említett két templomrom közül az egyik Adacson a másik Peszéren még ma is megtalálható.

1450.

Az oklevél tanúsága szerint Pezer (Felsőpeszér) határában van elásva a „kun hamveder", bizonyítva, hogy kun településsé vált a környék.

1515.

Ulászló király Petrowc-i Hecetffy Istvánnak adományozta a solti széki birtokai között „ Adachot".

1559.

Október 2. Musztafa budai defter dár jegyzékében 6 házzal szerepel a település.

1702-1731-ig

Német Lovagrendbirtok 1731-1945-ig koronabirtok a vidék.

1784.

Első magyar népszámlálás idején 9 házban 16 család ( 49 férfi, 40 nő és 24 gyermek élt a településen)

1872.

Pesszéradacs néven egyesítették a két  szomszédos majorságból álló Adacs és Peszér községet.

1949.

Június 3-a BM. 5203/3516/1949. sz. rendeletével Peszéradacsot újra kettő községgé szervezik, ettől a naptol Kunadacs és Kunpeszér néven két önálló település alakul.

1961.

A község belterületének kitűzése.'962. Az első telekosztás, az első engedélyre történő építkezés.

1962-1999-ig.

450 lakóház épült, egészségház, orvosi rendelő, modern iskola, óvoda, tornacsarnok, művelődési ház, 19 utca, minden utcában vezetékes víz, gáz, kábel-tv, crossbardos telefon, minden utca szilárd burkolatú.

Nagy előrelépést jelentett a kultúra területén az 1966-ban átadott művelődési ház, 200 férőhelyes színházteremmel, 4 klubhelyiséggel és könyvtárral. A posta is itt kapott helyet.

1968. december 22-én megkapta a falu a templom és a plébánia építési engedélyét.

1969-ig 42 család költözött be a belterületre, de a lakosság nagyobb része még mindig tanyán élt.

1969-ben elkészült a község központjában a nyolctantermes általános iskola, a hetvenes évek közepétől már csak itt tanítottak.

A község lélekszáma 1972. január 1-én 1972 fő, külterületen 1630 fő élt, 1975-re a belterület lakossága megduplázódott, ami a község akkori lélekszámának 37 %-a volt.

Az egészségházat 1972-ben alakították ki. Két helyiségből álló tanácsadó és egy 2 szobás szolgálati lakás kapott helyet az épületben. Jelenleg a szolgálati lakásban van a fogorvosi rendelő és a körzeti megbízott rendőr irodája.

Az 1970-es években terjedt el a tanyasi lakosok között az akkumulátoros televízió, javult az újság előfizetők aránya, a falu elszigeteltsége kezdett csökkenni.

1974-ben összevont rendezési tervet készítettek és presszót nyitottak.

1975-ben nagyarányú családi ház építés kezdődött.

1976-ban az ÁFÉSZ önkiszolgáló vegyesboltot létesített.

1977-ben az ÁFÉSZ falatozót nyitott, takarékszövetkezet kezdte meg a működését, valamint három újabb utcát villamosítottak.

1978-ban pedagógus szolgálati lakás épült.

1983-ban elkészült a vezetékes vízrendszer.

1984-ben elindult a Könyvekkel tanyáról tanyára program.

A rendszerváltásig a termelőszövetkezetek voltak a legnagyobb foglalkoztatók. Hozzájárultak az életkörülmények javulásához. A rendszerváltás után az emberek visszakapták földjeiket, néhányan még ma is dohányt, spárgát és paprikát termesztenek.

Az önkormányzat első választása után a község vezetői egy részének csak tisztsége változott, a polgármester Halcsik Antal maradt. Az 1994-es választásokon a képviselő terület 60 %-át újraválasztották. Halcsik Antal nyugdíjba vonulásától 2010-ig Sipos Balázs a polgármester. A testület összetétele 2011-ig szinte állandó.

1990-ben sportcsarnokot építettek.

1994-ben pedig megvalósult a községben a helyi kábeltelevíziós rendszer.

1994. július 28-án adták át a Szabadszállás-Kunadacs műutat, ami mindössze 12 km hosszú. 2003-ban a település pályázati úton lehetőséget kapott saját honlap indítására .

2005-ben kiépült a szelektív hulladékgyűjtő.

Településünk azóta is évről évre fejlődik, szépül. Részben pályázaton nyert támogatásoknak köszönhetően:

  • új labdarúgópálya,
  •  kézilabda- és futópálya épült az iskolásoknak.
  •  Közparkok
  •  játszótér
  •  régóta hiányolt parkolót létesítettünk.

Bővebb információt  a  Kunadacsi  Közösségi Információs Központ és Könyvtárban  található dokumentumokban  olvashatnak.